A Matricagyártás folyamata:

1.A terv fejlesztése:

A folyamat leírásakor, olykor bele-bele szövöm a saját szakdolgozatom készítésekor alkalmazott lépéseket. Ezek a lépések dekoronként változhatnak, de a körvonal mindig adott.

A dekorfejlesztésen kapott tervek alapján készítik el a matricának szánt mintákat.

Jelen esetben az én, saját magam tervezte kézzel festett TAVASZ nevű dekor-tervet fejlesztettem 230/26,5cm Lapostányérra.

A tervek kézhezkapása után, megbeszélik, egyeztetik a dekor: színeit, fazonját, méreteit.

Fontos első lépés, hogy milyen termék-formára fejlesztik a dekor-tervet.

Ez lehet: bögre, lapostányér, mélytányér, kiöntő, cukordoboz, szószos csésze, stb.

A kézzel festett terv itt indul útjára.

Az eredeti tervet beszkenneljük a számítógépbe.
A szkennelést akkor az  Adobe Photoshop 4.0 programban végezték.

File->Import->Fotolok PS. 2.05
Színes módban, reflektíven, 300 felbontásban és maximális képméretre állítjuk a szkennelést,közben látványképek kérünk, hogy pontos legyen a minta beszkennelése.

A dekorfejlesztéshez fontos dekorrészt kiválasztják a mintából, bekeretezik, és nagyított látványképet kérnek a géptől.
Ha ezt a képernyőre kivetített dekorrészt feldolgozhatónak, jónak látjuk, akkor kérem a szkennelés végrehajtását.

Megjegyzés: Ha Photoshop-ban akarunk dolgozni a szkenneléssel, akkor 500-as felbontásban szkennelem be a terv-részletet.

A szkennelés végrehajtása után leellenőrzöm, hogy jól történt-e meg a szkennelés: ellenőrzöm a színfelbontását, méretét, nevet adokneki, majd elmentem.
Ha Adobe Illustrator programban dolgozom vele: Tiff, vagy EPS formátumban mentem el.

Megjegyzés: A szakvizsgatervem  két részből állt, Illusztrátoros rajzosabb részből, és Photoshoppos festett hatású részből. Szóval két programban dolgoztam ki a dekortervet.

A szkennelt mintarészletet, megnyitom Az Illusztratorban, a szkennelést lelokkolom, majd nyitok fölé egy másik lapot amin dolgozni fogok, vagyis az eredeti szkennelést átrajzolom. Az egészet új néven elmentem.

Ezután következik a terv motívumjainak aprólékos átrajzolása, a számítógépben , a program eszközei közül: tollal.

Fontos a sűrű mentés, hogy a munkánk nehogy elvesszen.
Az elsajátított rajztechnikát, és a különböző (Divide, és Outline) vágásokat alkalmazva a dekort megrajzolom, elkészítem, ívre szerkeztem.

A munka közben folyamatosan nyomtatom, vagyis ellenőrizem az átrajzolásomat, és összehasonlítom az eredeti tervvel. Ez fontos, mert így lesz pontos a munkánk.

A következő lépés: a színkeverés, színezés a számítógépben.

Az eredeti terv alapján  készítem és választom ki a színeket, ami a dekornak megfelelő lesz. A megszerkeztett színeket sorzámozzuk.

Például: az én TAVASZ nevű dekoromnak (szakvizsgatervemnek) 13 színre van szüksége.
Ezek nálam, az én szakvizsga tervemnél a követekezők voltak:

1.szín söt.kék csík,

2.szín vil.türkisz alap,raszter

3.szín virág-fehér,

4.szín vil.sárga raszter

5.szín söt.sárga raszter

6.szín árny.barna raszter,

7.szín söt.barna

8.szín söt.érbarna,

9.szín rezgő kék,

10.szín halványsárga,

11.szín virágszirom satír,raszter,

12.szín virág árnyék raszter,

13.szín moha zöld.

Megjegyzés: A színezés dekoronként más és más.

Lehet egyszerű, és lehet kicsit bonyolultabb.

Az egyszerűbb dekor három részből áll:
1. alap, 2. erezés, 3. kontúr. Ez az egyszerű dekor  1-6 színig terjedő színszámú lehet.
A bonyolultabb dekor részei:

1. alap, 2. raszter-árnyalás (1-2 fajta is lehet), 3. erezés, 4. kontúr.

A bonyolultabb dekor  8-12. színig terjedő színszámú lehet , de elvétve  van 14-15. színszámú dekor is, de ezek kivitelezése nagyon nagy pontosságot igényel.

 Mert itt már nagyobb a színhúzási hiba lehetősége a matrica összeállításánál!

A legegyszerűbb színű, és technikájú mintáktól, a legbonyolultabb, legéletszerűbb, festőibb változatok készíthetők a kivitelezésnél.

A kifejlesztett, színezett minta után, megszerkeztem a 230/26,5cm lapostányért a számítógépben. A fejlesztett TAVASZ-nevű dekoromat, az eredeti tervem szerint a lapostányér meghatározott részébe beleillesztem.

Ezután az elkészült dekort feliratozom a színei szerint.

Egy kis színkockát rajzolok, és mellé írom: a dekor nevét, a fejlesztett termék számát (azonosítóját), alá a szín sorszámát, annak nevét, és hogy milyen szerepet tölt be a dekorban, meg a szita szövet számát amire az adott színt rávilágítják, illetve, ha árnyalt a szín, akkor az árnyalás fokát is megadom.

Pl:  230/26,5cm Lapostányér, Tavasz
      2.szín vil türkisz alap 15fok 120 S

Ezek a feliratok a dekorban szereplő azonos színekkel vannak színezve, hogy a hozzá kapcsolódó mintarészlet felismerhető legyen a levilágított filmeken.
Vagyis , ha a dekort  színenként levilágítjuk, akkor az adott filmen szereplő színnel megjelent dekor részlet, az azonos színnel színezett felirat alapján megkülönböztethető legyen a többi filmtől.(a többi dekor részlettől)

De még mindig a tervezett résznél tartunk, hogy teljes és pontosan befejezett munkánk legyen a feliratozás után következik a passzerozás.

A passzert a számítógépben is, a színenkénti illesztő passzerként használjuk, alkalmazzuk, hogy a dekor színei, részletei „ne csússzanak el”. (ez a kis illesztő úgymond célkereszt)

Amikor tanultam ezt a szakmát, akkor még, három különböző méretű passzert használtunk: 

4 x 7 mm: 0,2 pt vastagságú,

7 x 10 mm: 0,3 pt vastagságú,

10 x 20 mm: 0,4 pt vastagságú.

 
Az elsőt, a dekorok mellé közvetlen rakják, és a tányér közepére, a pontosság miatt. A másodikat, 4-5 cm-re a dekorok mellé, srégan átlósan helyezik el.

A harmadikat, a kézi montírnál, a megadott méretre, bemérő passzerként illesztjük a minta köré négy pontba. Mert a kézi montíroknál erre a négy passzerra áll rá a mintahúzó a színekkel.  Ezt a három passzert kézi mintamontír terveknél még használatosak.

Nagyon fontos a passzerok és a mintarészletek pontossága!

Manapság a számítógépes montírozásnál változott a használatos passzerok tulajdonsága. Mivel gépben készítik már a teljes montírokat, így a gépi montírozásnál már nincs szükség az eredeti három fajta passzerra, mert ezeket csak a terveknél vannak használatban.
A mindenkori gépi montírozásnál már csak egy méretet alkalmaznak, a montír sarokpontjain levő bemérő passzerokat!
Állandó mérete: 10 x 7 mm, de a pt vastagsága már a szitaszövetekhez vannak szabályozva.
A használatos passzer vastagságok:

120 S szitaszövetnél: 0,4 pt.

54 T, 64 T, 73 T szitaszöveteknél: 1 pt.
32 T szitaszövetnél: 1,5 pt.

A photoshoppos montírozásnál: 0,6- 0,8 pt  passzervastagságot  importálunk és használunk. Mert ez a vastagság fog látszani jól, a kész montírfilmen.

A téma forrása: a szakdolgozatom, tanulmányaim, és a szakmai tapasztalatom.