Advent- Várakozás
2009.11.29. 20:49

Az advent az év egyik legizgalmasabb időszaka. A kirakatok és az utcák ünnepi díszbe bújnak, a levegőben sült gesztenye és forralt bor illata keveredik, a boltok polcait pedig ellepik az ajándékok.
A reményteli várakozás időszaka
Az advent az év egyik legizgalmasabb időszaka. A kirakatok és az utcák ünnepi díszbe bújnak, a levegőben sült gesztenye és forralt bor illata keveredik, a boltok polcait pedig ellepik az ajándékok.
Advent eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, amikor harangszó hirdette eljövetelét és a keresztény egyházi év kezdetét. Az emberek ebben az időben szigorú böjtöt tartottak, napfelkelte előtt pedig misére jártak. Az András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap és a december 25-e közötti időszakot magába ölelő négy hét nemcsak a karácsony, de a keresztény hitvilágban Jézus születésének napját, és a megváltás eljövetelét is jelenti. Szentestéig ugyan még jó pár nap van hátra, de a legtöbben már most elkezdik beszerezni az ajándékokat. Hamarosan a boltokban már moccanni sem lehet az embertömegtől.
Az ünnepi készülődés az ajándékvásárlás mellett elképzelhetetlen angyalok, karácsonyi dallamok nélkül, de a koszorú és a naptár készítése is adventi hagyomány lett.
Az adventi koszorú
Az adventi koszorú készítése egészen az ősi pogány időkig nyúlik vissza. Az akkori elképzelések szerint a szalmából, vesszőből, gallyakból és fenyőágakból font kör alakú koszorúk megvédik az embereket a gonosztól, az ártó szellemektől. Ezt az elképzelést idővel felváltotta egy protestáns lelkész kezdeményezése. Az első gyermekotthont megalapító Johann Heinrich Wichern szerette volna meghittebbé varázsolni az ünnepet az árvák számára, ezért fából hatalmas csillárt készíttetett a ház egyik termébe. A fenyőgallyak közé minden istentiszteleten egy-egy gyertyát tűzött. Ezen a koszorún még 24 gyertya állt: minden hétköznap egy fehéret, hétvégenként pedig egy-egy pirosat gyújtottak meg a gyerekek. Mikor a koszorú összes gyertyája égett, az otthon lakói adventi dalokat énekeltek, és verseket szavaltak. A lelkész kezdeményezését többen is követték. Később a fából készült csillárt felváltotta a fenyőkoszorú, a 24 gyertya helyett pedig mindössze négy maradt.
Bár a katolikus vallás szerint az adventi koszorún három lila (bűnbánat színe) és egy rózsaszín (örvendezés színe) gyertyának kell állnia, a mai koszorúk nem tartják be már be ezt a szabályt: általában fenyőágból készülnek, és a négy azonos színű gyertya mellett szárított gyümölcsök, tobozok, száraz termések és szalagok is díszítik. Minden vasárnap eggyel több gyertya ég az adventi díszen, ami az idő múlása mellett egy-egy fogalmat is szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretet és az örömöt.
Az adventi naptár
Adventi naptárat már hetekkel karácsony előtt bárhol vehetünk, de mi magunk is készíthetünk. A naptár 24 ablaka mögött kis csokoládédarabok vagy karácsonyi jókívánságok bújnak meg, minden napra egy-egy, egészen szentestéig.
A legenda szerint ezt a kedves szokást egy édesanya találta ki, aki nagyon unta már, hogy kisfia minden nap megkérdezte, mennyit kell még karácsonyig aludnia. Egyik nap aztán az anyuka huszonnégy mezőre osztott egy kartonlapot, és mindegyikre tűzött egy-egy bonbont. A kisfiú minden nap megehetett egy csokit, egészen szentestéig. Felnőtt fejjel a történet hőse elhatározta, hogy örömet szerez a többi gyereknek is, és adventi naptárakat fog készíteni és árulni.
Adventi babonák
Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így alkalom nyílik a varázslatra. A babona szerint, azok a lányok, akik András napján a párnájuk alá tesznek egy férfi ruhadarabot, álmukban meglátják leendő párjukat. Az Alföldön pedig az a népi hiedelem él, hogy ha az András napi hajnali mise harangszójára a lányok mézet esznek, magukhoz édesgetik a kiszemelt férfiakat. Egy középkori babona szerint a fagyöngy elűzi a boszorkányokat, ezért ez a növény az adventi koszorún különleges helyet foglal el.
Cikk forrás: Mi Világunk online.
http://www.mivilagunk.hu/
|