Marticatervezés/ A dekortev fejlesztése/Szakdolgozatomból
2009.05.07. 12:34

1.A dekorterv fejlesztése: A dekorfejlesztésen, kapott tervek alapján készítik el, a matricának szánt mintákat.

A Matricagyártás folyamata:
1.A terv fejlesztése:
A folyamat leírásakor, olykor bele-bele szövöm a saját szakdolgozatom készítésekor alkalmazott lépéseket. Ezek a lépések dekoronként változhatnak, de a körvonal mindig adott.
A dekorfejlesztésen kapott tervek alapján készítik el a matricának szánt mintákat.
Jelen esetben az én, saját magam tervezte kézzel festett TAVASZ nevű dekor-tervet fejlesztettem 230/26,5cm Lapostányérra.
A tervek kézhezkapása után, megbeszélik, egyeztetik a dekor: színeit, fazonját, méreteit.
Fontos első lépés, hogy milyen termék-formára fejlesztik a dekor-tervet.
Ez lehet: bögre, lapostányér, mélytányér, kiöntő, cukordoboz, szószos csésze, stb.
A kézzel festett terv itt indul útjára.
Az eredeti tervet beszkenneljük a számítógépbe. A szkennelést akkor az Adobe Photoshop 4.0 programban végezték.
File->Import->Fotolok PS. 2.05 Színes módban, reflektíven, 300 felbontásban és maximális képméretre állítjuk a szkennelést,közben látványképek kérünk, hogy pontos legyen a minta beszkennelése.
A dekorfejlesztéshez fontos dekorrészt kiválasztják a mintából, bekeretezik, és nagyított látványképet kérnek a géptől. Ha ezt a képernyőre kivetített dekorrészt feldolgozhatónak, jónak látjuk, akkor kérem a szkennelés végrehajtását.
Megjegyzés: Ha Photoshop-ban akarunk dolgozni a szkenneléssel, akkor 500-as felbontásban szkennelem be a terv-részletet.
A szkennelés végrehajtása után leellenőrzöm, hogy jól történt-e meg a szkennelés: ellenőrzöm a színfelbontását, méretét, nevet adokneki, majd elmentem. Ha Adobe Illustrator programban dolgozom vele: Tiff, vagy EPS formátumban mentem el.
Megjegyzés: A szakvizsgatervem két részből állt, Illusztrátoros rajzosabb részből, és Photoshoppos festett hatású részből. Szóval két programban dolgoztam ki a dekortervet.
A szkennelt mintarészletet, megnyitom Az Illusztratorban, a szkennelést lelokkolom, majd nyitok fölé egy másik lapot amin dolgozni fogok, vagyis az eredeti szkennelést átrajzolom. Az egészet új néven elmentem.
Ezután következik a terv motívumjainak aprólékos átrajzolása, a számítógépben , a program eszközei közül: tollal.
Fontos a sűrű mentés, hogy a munkánk nehogy elvesszen. Az elsajátított rajztechnikát, és a különböző (Divide, és Outline) vágásokat alkalmazva a dekort megrajzolom, elkészítem, ívre szerkeztem.
A munka közben folyamatosan nyomtatom, vagyis ellenőrizem az átrajzolásomat, és összehasonlítom az eredeti tervvel. Ez fontos, mert így lesz pontos a munkánk.
A következő lépés: a színkeverés, színezés a számítógépben.
Az eredeti terv alapján készítem és választom ki a színeket, ami a dekornak megfelelő lesz. A megszerkeztett színeket sorzámozzuk.
Például: az én TAVASZ nevű dekoromnak (szakvizsgatervemnek) 13 színre van szüksége. Ezek nálam, az én szakvizsga tervemnél a követekezők voltak:
1.szín söt.kék csík,
2.szín vil.türkisz alap,raszter
3.szín virág-fehér,
4.szín vil.sárga raszter
5.szín söt.sárga raszter
6.szín árny.barna raszter,
7.szín söt.barna
8.szín söt.érbarna,
9.szín rezgő kék,
10.szín halványsárga,
11.szín virágszirom satír,raszter,
12.szín virág árnyék raszter,
13.szín moha zöld.
Megjegyzés: A színezés dekoronként más és más.
Lehet egyszerű, és lehet kicsit bonyolultabb.
Az egyszerűbb dekor három részből áll: 1. alap, 2. erezés, 3. kontúr. Ez az egyszerű dekor 1-6 színig terjedő színszámú lehet. A bonyolultabb dekor részei:
- alap, 2. raszter-árnyalás (1-2 fajta is lehet), 3. erezés, 4. kontúr.
A bonyolultabb dekor 8-12. színig terjedő színszámú lehet , de elvétve van 14-15. színszámú dekor is, de ezek kivitelezése nagyon nagy pontosságot igényel.
Mert itt már nagyobb a színhúzási hiba lehetősége a matrica összeállításánál!
A legegyszerűbb színű, és technikájú mintáktól, a legbonyolultabb, legéletszerűbb, festőibb változatok készíthetők a kivitelezésnél.
A kifejlesztett, színezett minta után, megszerkeztem a 230/26,5cm lapostányért a számítógépben. A fejlesztett TAVASZ-nevű dekoromat, az eredeti tervem szerint a lapostányér meghatározott részébe beleillesztem.
Ezután az elkészült dekort feliratozom a színei szerint.
Egy kis színkockát rajzolok, és mellé írom: a dekor nevét, a fejlesztett termék számát (azonosítóját), alá a szín sorszámát, annak nevét, és hogy milyen szerepet tölt be a dekorban, meg a szita szövet számát amire az adott színt rávilágítják, illetve, ha árnyalt a szín, akkor az árnyalás fokát is megadom.
Pl: 230/26,5cm Lapostányér, Tavasz 2.szín vil türkisz alap 15fok 120 S
Ezek a feliratok a dekorban szereplő azonos színekkel vannak színezve, hogy a hozzá kapcsolódó mintarészlet felismerhető legyen a levilágított filmeken. Vagyis , ha a dekort színenként levilágítjuk, akkor az adott filmen szereplő színnel megjelent dekor részlet, az azonos színnel színezett felirat alapján megkülönböztethető legyen a többi filmtől.(a többi dekor részlettől)
De még mindig a tervezett résznél tartunk, hogy teljes és pontosan befejezett munkánk legyen a feliratozás után következik a passzerozás.
A passzert a számítógépben is, a színenkénti illesztő passzerként használjuk, alkalmazzuk, hogy a dekor színei, részletei „ne csússzanak el”. (ez a kis illesztő úgymond célkereszt)
Amikor tanultam ezt a szakmát, akkor még, három különböző méretű passzert használtunk:
4 x 7 mm: 0,2 pt vastagságú,
7 x 10 mm: 0,3 pt vastagságú,
10 x 20 mm: 0,4 pt vastagságú.

Az elsőt, a dekorok mellé közvetlen rakják, és a tányér közepére, a pontosság miatt. A másodikat, 4-5 cm-re a dekorok mellé, srégan átlósan helyezik el.
A harmadikat, a kézi montírnál, a megadott méretre, bemérő passzerként illesztjük a minta köré négy pontba. Mert a kézi montíroknál erre a négy passzerra áll rá a mintahúzó a színekkel. Ezt a három passzert kézi mintamontír terveknél még használatosak.
Nagyon fontos a passzerok és a mintarészletek pontossága!
Manapság a számítógépes montírozásnál változott a használatos passzerok tulajdonsága. Mivel gépben készítik már a teljes montírokat, így a gépi montírozásnál már nincs szükség az eredeti három fajta passzerra, mert ezeket csak a terveknél vannak használatban. A mindenkori gépi montírozásnál már csak egy méretet alkalmaznak, a montír sarokpontjain levő bemérő passzerokat! Állandó mérete: 10 x 7 mm, de a pt vastagsága már a szitaszövetekhez vannak szabályozva. A használatos passzer vastagságok:
120 S szitaszövetnél: 0,4 pt.
54 T, 64 T, 73 T szitaszöveteknél: 1 pt. 32 T szitaszövetnél: 1,5 pt.
A photoshoppos montírozásnál: 0,6- 0,8 pt passzervastagságot importálunk és használunk. Mert ez a vastagság fog látszani jól, a kész montírfilmen.

A téma forrása: a szakdolgozatom, tanulmányaim, és a szakmai tapasztalatom.
|